A koronavírus elterjedése, a kapcsolataink online térre korlátozódása lassan mindannyiunk életére óriási hatással van. Hirtelen változásokkal, korlátozásokkal, krízisekkel, negatív érzelmi energiával túlfűtött élethelyzetekkel találjuk szembe magunkat, melyek kezelése hatalmas feladatként nehezedik ránk. Ilyen helyzetekben nagy segítségünkre lehetnek a megküzdési stratégiáink. A megküzdés alatt a személy azon erőfeszítéseit értjük, melyek arra irányulnak, hogy legyőzze a rá ható külső vagy belső fenyegetéseket – mondja Dr. Valló Ágnes pszichológus. Ebben a mindannyiunk számára ismeretlen válsághelyzetben, az életünk eddig biztosnak tűnő területei is bizonytalanná válhatnak, és hirtelen érzelmi viharaink áradatában találhatjuk magunkat. Amikor a külső körülmények megváltoztatására nincs lehetőségünk, önmagunk belső erejét kell előhívnunk, felélesztenünk, tréningeznünk. Vannak technikák az ilyen helyzetek kezelésére, amelyekkel csökkenthetjük a szenvedést, a fájdalmat és a megnövekedett stressz szintünket.
Az utóbbi időkben (és nem csak a jelenlegi helyzetben) a stressz mint fogalom, egyre inkább életünk részévé vált. De mi is az a stressz? A stresszkutatás atyja, Dr. Selye János „jó” és „ rossz” stresszt különböztetett meg egymástól az ötvenes években. Eustressznek nevezte a jót, míg az ártalmasat distressznek. A jótékony hatású stressz ösztönöz. Olyan késztetés, mely segíti, hogy pozitívak maradjunk, és nem utolsósorban lelkesítő hatású. Míg a kártékony stressz energiánkat felemészti, kapcsolatainkat meggyengíti, önbizalmunkat megtépázza, hosszan fellépve egyre több betegség kialakulásához vezethet. A stresszkutatás területén talán ez az egyik legmeglepőbb eredmény, hogy nem a stressz a probléma. A stressz sok esetben jó nekünk mutatták ki a pszichológusok – állítja Tal Ben Sahar Harvard Egyetem tanára a Pozitív Pszichológia területéről. Mivel szívóssá tesz bennünket, erősebbé és még rugalmasabbá, fogékonyabbá a jó közérzet kialakulására.
Megküzdés
A stresszel való megküzdés legátfogóbb megközelítése Lazarus nevéhez kötődik. Mi is a megküzdés? Lazarus szerint, a megküzdés kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amelyek olyan külső vagy belső kihívások, veszélyek kezelésére irányul, melyek meghaladják vagy felemésztik az egyén tartalékait, forrásait. Lazarus megküzdésnek, copingnak nevezi a stresszhelyzet megoldását célzó alkalmazkodási próbálkozásokat, melyeket két részre csoportosított: a problémaközpontú és az érzelmi központú megküzdésre. A problémacentrikus megküzdés lényege, hogy az egyén a stressz forrását kívánja megszüntetni, megpróbálja megváltoztatni, átalakítani a jövőre nézve. A helyzet megváltoztatásán van a hangsúly ennél a típusnál. Fontolóra vesszük a lehetőségek kimeneteleit, analizálunk, majd aztán cselekszünk. Az érzelemcentrikus megküzdés esetében a stresszhelyzethez kapcsolódó negatív érzelmi állapot csökkentése a cél. A stresszre adott negatív érzelmi reakciók hatásait, a szorongást, az aggódást, a pánikot, az agressziót próbálja levezetni az egyén. Érzelemközpontú stratégiához folyamodunk, amikor befolyásolhatatlan helyzettel találjuk szembe magunkat – mondja Lazarus és Folkman.
Milyen megküzdési stratégiákat tudunk alkalmazni?
Érzelmeink, viselkedésünk befolyásolása. A helyzet pozitív jelentésének a keresése, helyzetértékelés. Megbízható, elérhető társak keresése – jelenleg az online térben. Személyes felelősségvállalás a tetteinkért. Problémamegoldás tervezés, alternatíva kidolgozás a stressz faktorokra. Figyelemelterelés elfoglaltságokkal vagy másoknak való segítségnyújtással. Önmegnyugtatás, érzékszervek megnyugtatása zenével, illatokkal.
Stressz – rekreáció
Gondolj csak egy pillanatra a következő analógiára: mi történik amikor elmész az edzőterembe és elkezdesz súlyokat emelni, edzed az izmaidat. Majd az izmok bekeményednek az edzés hatására. Vajon ez rossz dolog? Nem az. Mikor kezdődik el a probléma? Mikor folyamatosan csinálod, nap nap után. Ez az a pillanat, amikor enerváltakká, kimerültté válunk ahelyett, hogy energikusak lennénk. Tehát a probléma nem a stressz, hanem a regeneráció hiánya – mondja Tal Ben Sahar. Mind fizikai, mind érzelmi, mind mentális szinten.
Hosszú hetek, hónapok vannak még előttünk, amikor meg kell tudnunk küzdeni a stresszel, amikor tudnunk kell valahogyan regenerálódni a kialakult nehéz helyzetben is, hogy a szervezetünk megkönnyebbülhessen, hogy fellélegezhessünk.
Amire szükségünk van, hogy növekedjünk ebben a nehéz helyzetben is, az az, hogy szisztematikusan alakítsunk ki regenerációs helyzeteket különböző szinteken. Először mikroszinten, mely lehet egy rövid szünet, amikor megpróbáljuk kikapcsolni a folyamatos agyalást, félretesszük a feladatokat és szerettünkkel beszélgetünk egyet úgy, hogy teljesen csak rá figyelünk. Vagy meditálunk 15 percig. Vagy kikapcsoljuk egy pár órára a telefonunkat, egyéb online kommunikációs eszközeinket. Ezek az apró regenerációs időszakok nagy változásokat okoznak a közérzetünkben, a hozzáállásunkban, a kreativitásunkban, amire nagy szükségünk lehet a kialakult helyzetben. Majd közepes szinten is szükségünk van erre, egy jó alvás keretében. Ezt segítheti, ha időben fekszünk le aludni, relaxációval, elcsendesedve zárjuk a napot, kiiktatva a digitális zajt. Aztán a legnagyobb szinten, amikor alapesetben elmegyünk szabadságra egy vagy két hétre. Erre most nincs lehetőségünk, de teremthetünk magunknak olyan időt, amikor a saját feltöltődésünk folyamatosan biztosított, pl. egy online nyelvtanfolyam, festőkurzus vagy csak saját kreatív tevékenységek végzésével. Nem véletlen a szókapcsolat kreativitás és rekreáció között, el kell kötelezni magunkat a pihenés mellett azért, hogy a legjobbat tudjuk kihozni magunkból és az életünkből még a megváltozott körülmények között is, és hogy a kialakult helyzetünkre más nézőpontból is rávilágítást nyerhessünk.
Emlékezz! Minden egyes pillanatban, amikor magadnak jót teszel és ebből a jóból más is részesül, hozzájárulsz ahhoz, hogy jobb legyen ez a világ.
